A zaj

Hangos, hangosabb, leghangosabb

A zaj érzékelése személyenként változik. Még egy karóra kattogásáról (20 dB) is megoszlanak a vélemények. Általánosságban elmondható, hogy a 40 és 65 dB közötti hangokat csendesnek, normális mértékűnek és kellemesnek érezzük. Fülünknek, ami hangos, az körülbelül 80 dB fölötti értéket jelentene. A tudósok ezt a küszöböt meghaladó hangot zajnak nevezik. Egy normális hangerőn szóló tévékészülék (70 dB) még nem éri el ezt a szintet, de egy elhaladó teherautó (90 dB) vagy az autóduda (110 dB) már meghaladja. Egy ütvefúró (120 dB) vagy vadászgép (130 dB) esetén az egyetlen dolog, amit tehetünk, a fülek letakarása és füldugóink előkeresése. A közúti forgalom a legnagyobb zajforrás, amelyet a repülőgép okozta zajok és munkahelyi zajok követnek. A lakosság mintegy 15-20 százaléka szenved bizonyos fokú hallássérülésben, és ez a veszély egyre inkább a fiatalokat érinti. Ez azonban csak egy a zajok által okozott betegségek közül.

 

A zajok érzékelése szubjektív?

Az, hogy egy zajt zavarónak vagy kellemesnek érzünk, nem csak a fizikai mértékén múlik. A decibelszint mellett a hangszint, az idő, az időpont és a hang típusa is szerepet játszik. A hűtőszekrény 30 dB-es éjszakai zümmögése megfoszthat a nyugodt alvástól, míg a tenger sokkal hangosabb moraja megnyugtatóan hat. Fontos az is, hogy tudjuk-e befolyásolni a zaj forrását. Kedvenc zenénket örömmel hallgatjuk például magas hangerőn, míg a szomszédos lakásban élőket zavarhatja jókedvünk.

 

A zaj, mint stresszforrás

Majdnem minden második ember a zajok által terheltnek érzi magát. Sokan úgy gondolják, hogy a zajt nem lehet megszokni. A Nemzetközi Zajtudatossági Napon (minden évben április végén) az orvosok és az érintettek rendszeresen figyelmeztetnek a zajnak való kitettség egészségügyi kockázataira. Sokan évtizedek óta nem tapasztaltak valódi csendet. Amikor az utcáról zümmögő hangok szűrődnek be és a repülőgépek süvítése hallatszik, a szív, a keringés és az agy mindettől szenved. A munkahelyen vagy az éjszakai klubokban lévő zajok közvetlen hatást gyakorolnak a hallásra, melyek fizikai stresszreakciókat válthatnak ki, már alacsony zajszinteken is, ami pedig az egész testre hatással van. A zajra az emberi test válasza, hogy stresszhormonokat, például adrenalint és kortizolt bocsájt ki, amikor zajjal szembesül. Ha valaki rendkívül érzékeny a zajra, ezek a stresszhormonok lényegesen alacsonyabb decibelszint esetén is felszabadulnak. Elsősorban éjszaka reagál a szervezet sokkal érzékenyebben.